Sörök a világban

Hát kérem, most egy igen fontos témához érkeztünk mind gasztronómiailag, mind társadalmi szinten. Ugyanis ismert dolog, hogy az uraságok kevésbé, míg az alacsonyabb helyzetű rétegek egyre inkább jeleskednek a sörfogyasztásban. Ez a közismert mondás ellenére sem javít a szegényebbek műveltségbeli elmaradásán.

„A kocsmában nem csak inni lehet,

Összekötök hasznosat, és kellemeset!”

A söröket több szempontból is osztályozhatjuk, de a legfőbb szempont az alapanyag. Sört szinte mindenféle szemestakarmányból lehet készíteni, de főleg a kenyér alapanyagaként is ismert növényeket használják erre a célra. Innen a mondás: „A sör folyékony kenyér”. A másik szempont a készítés helye, avagy módja, azaz a tájjellegű sörök. A sör alapvetően kesernyés ízű, sárgás folyadék, jelentős alkohol, és levegőtartalommal, bár aki megrészegedés okán fogyasztja, az többnyire erősebb párlatok kíséreteként teszi, mivel magában inkább álmosít, mint részegít. A legkedvesebb érzés azonban az apró sóssütemények, úgynevezett sörkorcsolyák, hatására fellépő utóíz. A sörfogyasztás művészetének ez az ízhatás az értelme. Most pedig következzék néhány tájjellegű sör, köztük néhány általános kivétellel.

Világos

A sör. Ez jut eszébe az átlagembernek először. A Keleti Gót Birodalom hagyományos söre, ezért mindent ehhez hasonlítanak. Kesernyés ízű sárga, habos, buborékos ital, minden csapszékben hordószámra tartják.

Ír Barna Sör

Mint a neve is mondja, ez a sör barna, és emellett édeskés az íze is. Az ír sörkultúra egyik alapvető hagyománya, az írek, mióta az eszüket tudják, ezzel koccintanak, bár készítenek világos, kesernyés változatot is.

Kelta Mézsör

A sör különlegességének első ismérve az alapanyag, mivel jócskán tartalmaz lépes mézet is. Ezért ez a sör az igazi ínyencek kedvence. Az íze ugyanis a keserű, és az édes furcsa keveréke. Nem könnyű meghatározni, hogy valójában milyen ízű ez a világos ital, de inkább kóstold meg, gondolkodás helyett.

Bronti Királyi Ser

A Királyi Ser, a király, és az udvartartás itala, a nagyzoló Ser elnevezés, amely pecséttel védett, szimpla világost takar, amit egy kis árpával, és búzával is megbolondítottak. Híresen erős, és keserű világos sörféle, birodalom szerte kapható.

Yorki Árpasör

A kelta sörfőzés világos remeke. Kellemesen keserű, erősen buborékozik, és mindig vastag habbal, és pogácsával szolgálják fel.

Islandiai Gombasör (Törpesör, vagy Tárnasör)

A törpék barlangjaiból származó sör, gombából, és kevés erjesztő anyagból készül. Receptje a legnagyobb titkok közé tartozik a sörszakmában. Íze a legjobb világosokkal vetekszik lágyságában, és érdességében, azonban aki túlságosan óvatlan, könnyen fejreállhat tőle, mivel piszkosul erős.

Zuzmósör

A grönlandiak az egyetlen ott élő növényszerű valamiből készítik ezt a magas alkoholtartalmú, vöröses színű kesernyés sört, amit ritka alkalmakkor szolgálnak fel, mivel igen körülményes a hozzávalók beszerzése, és az elkészítése.

Tündesör

A tündesör a keleti tündér területek különlegessége, akik az emberek hatására sörfőzéssel próbálkoztak, de nem gabonafélékből, hanem mézből, virágszirmokból, és erdei gombákból főzik a sörüket. Ízében kissé lágyabb a Világostól, de kesernyés, a színe pedig leginkább vöröses, de a felhasznált alapanyagoktól függően változhat.

Mint azt megfigyelhették, a sör főképp az emberi kultúrákban jelenik meg, a pontos meghatározás szerint azonban a szakállas népek között terjedt el először, majd tőlük tanulta meg a többi nép a sörfőzés csínját–bínját.

Erwine Igritz, a sörtudományok doktora, a sörfőzés okleveles mestere