Gromak harcos

Gromak harcos Csapat szélén

Tiszta fejszéjét simítja;

Tiszta fejszét, véres fejszét

Fújja a vad szél egyre fújja.

Oh! Kegyelem vére ne hagyj el.

Odagyűl az ifjú poronty:

Gromak harcos, mit simítasz?

“ Csönd te vakszáj! őz vére

Mocskolta azt.”

Oh! Kegyelem vére ne hagyj el.

Összefutnak a harcosok:

Gromak harcos, hol a bátyád?

“Ott alszik az a jurtában!

Ne menjünk be mert fölébred.”

Oh! Kegyelem vére ne hagyj el.

Jön a vezír: Gromak harcos,

A tömlöcbe gyere mostan.

“ Vezérem hogy mehetnék,

mikor fejszét tisztítok mostan!”

Oh! Kegyelem vére ne hagyj el.

Mély a börtön: egy sugár szál

Odaférni alig képes;

Egy sugár a börtön napja,

Éje pedig rémtül népes.

Oh! Kegyelem vére ne hagyj el.

Szegény Gromak naphosszanta

Néz e kis világgal szembe,

Néz merően, - a sugárka

Mind belefér egy fél szembe.

Oh! Kegyelem vére ne hagyj el.

Mert, alighogy félrefordul,

Rémek tánca van körüle;

Ha ez a kis fény nem volna,

Úgy gondolja: megőrülne.

Oh! Kegyelem vére ne hagyj el.

Ím azonban, időtelve,

Börtönének zárja nyílik:

Gromak a törvény előtt

Megáll szépen, ahogy illik.

Oh! Kegyelem vére ne hagyj el.

Hogy belép, a rattafánál

Tisztes vének ülnek sorra;

Szánalommal néznek ő rá

Egy se mérges, vagy mogorva.

Oh! Kegyelem vére ne hagyj el.

“Gromak harcos, mit míveltél?

Szörnyű a bűn, terhes a vád;

Sokat gondol a tanács

És imígyen dönt: Futás Te rád.

Oh! Kegyelem vére ne hagyj el.

Körül tekint Gromak harcos.

Meggyőződni épp eszérül;

Hallja a hangot, érti a szót,

S míg azt érti: “meg nem őrül.”

Oh! Kegyelem vére ne hagyj el.

Gromak harcos Csapat szélten

Tiszta fejszéjét simítja;

Tiszta fejszét, véres fejszét

Fújja a vad szél egyre fújja.

Oh! Kegyelem vére ne hagyj el.

Marmarikai Troll ballada Tündér időszámítás szerint

2100 környékéről