Szvébfölde – Surranófölde

Különös látvány tárulhatott azok elé, akik megpillantották az úton igyekvő két alakot, amint azok egy sorompóval lezárt útrész felé haladtak, s közben hevesen vitatkoztak. Az őrtornyokban posztoló őrök szeme elkerekedett, arcukra kiült a kétségbeesés, s azon gondolkoztak, most mi legyen (a gótok törvényei szerint ugyanis naponta legfeljebb 10 surranó hagyhatja el Szvébföldét, ami indokoltnak is tekinthető, figyelembe véve a surranók alaptermészetét).

Egyikük fölfigyelt arra, hogy az alacsonyabbik alak sokkal tömzsibb, ráadásul kopasz, nagyorrú és púpos - egy gnóm, aki láthatóan felháborodásásnak adott hangot, nagyjából így: -...és hogylehetaz, hogy egy hajó van a tengerparttól huszonötmérföldnyire, nemisakármilyenhajó, hanem egy szászelf hadigálya, amicsakféligép, a pofátlan surranói pedig azt merik mondani, hogyaza a polgármesteri hivatal és lakás, meghogyottszokottlenni a Nagygyűlés is, meganagytavaszünnepség, és még kitudjamicsoda. NagyságosMinervairgalmazzszerencsétlenfejemnek, mert megőrülök. Eképp a gnóm.

A surranó próbálta neki elmagyarázni, hogy ez miért van így: -Ugyanmár, hadd mondjam el, hogy történt ez az egész. Első polgármestereink idejében esett meg egy nagyon jó dolog, amit az emberek a Nagy Áradásnak neveznek, s szörnyülködnek rajta, nekünk azonban a Nagy Bőség ideje volt. Ükapám mesélte, hogy Bográcsostól nem messze, a tengertől viszont vagy három óra járásra kosárszám lehetett szedni a halat, rákot meg még ki tudja mit. A nagy jólétben a polgármester elhatározta, hogy nagy mulatság lesz, lett is, fogyott a sok jó bor, s a polgármester is jól érezte magát, hát elment sétálni. Nagy meglepetésére egy hajón ébredt fel, mikor pedig kijózanodott elhatározta, itt fog lakni. Szóvá is tette ezt a jónépnek, azok pedig a további mulatságok reményében behozták a hajót a faluba, a mi jó polgármesterünk pedig beásatta félig a Nagydombba, hogy megálljon, s abból a feléből pince lett, meg raktár. Hát így történt.

A gnóm azonban folytatta. -Azisérthetetlen, hogyamikor idefelé jöttem, eltévedtem folyton, pedignektekcsakkétfalutokvan, az is ki van táblázva minden keresztúton, rengetegazútés mindugyanodavisz, miacsudánakvanezígy?

A surranó próbálta elmagyarázni neki. -Ahány surranó van, annyi út is van errefelé, mi csak az idegeneknek akartunk jót, de ha őnekik ez nem jó, akkor majd szólok a Nagytanácsban és megoldjuk a dolgot, le is kerülhetnek a táblák.

-Aztsemértem, hogyanlehetséges az, hogy bárki beleszólhat abba, ami az országgal történik, azutánazt vagy figyelembeveszik vagynem. Hogytudtokígyélni?

-Nagyon egyszerű ez. A polgármester azért van, hogy néha összehívja a népet ha nagy a baj, mert folyton vándorlunk, ha pedig mindenki itthon van (Tavaszünnep, Nyárünnep, A Nagy Smafu Születésnapja, A Nagy Hajóünnep) akkor ő szervezi meg a legjobb mulatságokat és őneki kell őrizni a Nagy Raktár és a Pince kulcsát, meg a papokkal is ő beszéli meg a dolgokat, ami a Nagy Smafut érinti.

-Aztsemértem hogytinektek hogyan vannak a papjaitok, mertakiténláttam, azokmind csak morogtak, meg elégedetlenkedtek, de közelébesem mentek a templomoknak. Akipedigkijöttonnan az arannyal megrakodva jöhetett ki, amikorpedig bementem és énis kihoztampénzt, eltűnt mire kiértem, pedigegysurranót sem láttam(szerencsére). Egyébkéntmég ekkora Smafutemplomot sem láttam sehol.

-A Nagy Smafu a surranókat mindig megsegíti, idegeneket szinte sohasem. Surranó annyi pénzt vihet ki onnan, amennyit akar, úgyis visszakerül az oda. A Smafu-papokat pedig a polgármester akkor szokta kijelölni, amikor már sokan elvándorolnak közülük és nincs, aki takarítsa a szentélyeket és a Nagytemplomot, s volt olyan is, hogy Tavaszünnepkor vagy negyven pap összeveszett azon, hogy ki ne tartsa meg az istentiszteletet, ami végülis elmaradt, de ez nem baj.

A gnóm így folytatta: -Szörnyűség azishogyitt majdnem kiraboltak apiacon, rengetegetkérnek mindenért, de valamit meg ingyenis megkaptam. Azételekrőlneisbeszéljünk, mertszintecsak pitét meg befőttet ettem, a másikmegazhogy mindenki röhög minenkinés.... a határőr inkább beengedte a Gót birodalomba ezt a két alakot, hogy ezzel megfékezze a szóáradatot és megnyugodhasson. Ő csak idáig hallotta őket, szerencséjére, mert még akkor is vitáztak, mikor már csak messziről látszott a kapálódzó gnóm. Az a határőr, aki ezt mesélte nekem, ezen esemény hatására kérte áthelyeztetését, tudtommal meg is kapta, a hobbitok országa mellé...

Néhány apróság

Surranó karakter Szvébföldére érve pap lehet, ha akar (jelentkezés a polgármesternél, de ekkor az évenkénti ünnepekre vissza kell térnie). A karakter választja ki, hogy melyek az elsődleges valamint a másodlagos szférák, de az elsődleges szféráknak legalább eggyel többnek kell lenniük a másodlagos szféráknál. Választhatóak: Űr, Állati, Növényi, Védelem, Gyógyító, Őrző, Időjárás. Ha a karakter nem tolvaj, akkor ezután szintenként 20%-ot oszthat szét rejtőzés és zsebmetszés tulajdonságaira. Fegyverei a tolvaj fegyverei lesznek és Thac0-ja is aszerint alakul tovább, életerejét szintén a tolvajé szerint dobja.

A surranó népességről

Szvébföldét mintegy 6000 surranó látogatja állandó jelleggel, de ennyien csak a legnagyobb vallási valamint a hagyományos népi ünnepeiken szoktak összegyűlni. A surranók sohasem voltak képesek megtelepedni igazán. Szvébföldén csak a nagyon fiatalok és a nagyon öregek, ezek családtagjai, a polgármester és a főpap laknak állandó jelleggel, de ez a népesség is legalább 1000-1200 fő. Aki nincs itthon, az kóborol.

Államforma

"Szvébfölde államformája a nagy tavaszünnepi szavazás értelmében idén is alkotmányos összevisszaság." A surranók esetében a normális államforma egész egyszerűen elképzelhetetlen. Létezik két surranó, akik tényleges szerepet vállalnak Szvébfölde népének érdekében. Egyikük a Polgármester, akit 3 évre választanak meg az éppen otthonlevők közül. Neki csak az a feladata, hogy kinevezze a mindenkori papokat és a Főpapot, ezenkívül pedig minden ünnepséget neki kell lebonyolítania (lásd a Vallás részben) , ő hívja össze a Nagygyűlést és rá van bízva a Nagy Raktár valamint a Pince kulcsa. Ezek a Nagy Hajóban vannak, hivatali ideje alatt neki is itt kell laknia. Szó esett a Nagygyűlésről is, aminek a tagja minden olyan surranó férfi és nő, akit már felnőttnek lehet számítani. A gyűlések lényege, hogy bárkit végighallgatnak ( ez néha igen sokáig el szokott tartani ), ha tetszik az ötlet akkor megszavazzák, egyszerűen több "igen" szavazat kell, hogy legyen, mint ahány "nem" szavazat volt. Az szavaz, aki akar. A Nagygyűlés létszáma folyton változik. Ilyen a surranó politika.

Vallás

A surranó vallás gyakorlatilag Smafut jelenti és azt a néhány szerencsétlen surranót, akit a polgármester kinevez papnak. A surranók ünnepei általában vallásos tartalmat is hordoznak, de leginkább azt a célt szolgálják, hogy hatalmas tivornyákat rendezzenek a polgármester költségére. Ezekre az ünnepekre szinte minden surranó el szokott jönni, bárhol is csavarogjon a világban. A Nagygyűlést is ilyenkor szokták megtartani, az új papokat is ilyenkor nevezik ki. A surranó ünnepek a következők:

Tavaszünnep, Nyárünnep, Nagy Smafu Születésnapja, Nagy Hajóünnep Ezek közül a legjelentősebb a Nagy Smafu Születésnapja, állítólag az isten ezen a napon teremtette meg a surranó népet, ilyenkor tartják a Főszentélyben a Nagymisét. Ez a templom Abroncsosban van, a világ legnagyobb és leggazdagabb Smafu temploma. ( Mintegy 250 2 alapterületű és legalább 15000 arany értékű pénz, kegytárgy és áldozati ajándék van benne, viszont az a különlegessége, hogy még soha senki nem tudta kirabolni. Ugyanis az a kincs, amit nem surranó hoz ki a templomból, eltűnik, amit viszont surranó, az nála marad, a templomban pedig rejtélyes úton pótlódik a hiány. ) A surranók nem szeretik a kötöttségeket, éppen ezért egyikük sem vállalja szívesen a papság feladatait. Ezért a polgármester nevezi ki a papokat, akiknek takarítani kell a Főszentélyt és hetente egyszer ( bármikor ) misét kell celebrálniuk. Ezért van az, hogy a legtöbb surranó pap egyszerűen lelép az első adandó alkalommal Szvébföldéről, de az ünnepekkor vissza kell térniük, s illik misét tartaniuk. Abból, hogy ezeket ki ne tartsa, nagy vita szokott lenni. Végül általában a Főpap végzi a szertartást, de ő is csak azért, mert már túl öreg a vándorláshoz, ezért kénytelen eleget tenni kötelességének. Ilyen hát a surranó vallás.

Földrajz és lakosság

Szvébfölde egy kis területű síkság dombokkal határolva. Az egyetlen nagyobb hegy az ország két faluja között helyezkedik el, a neve pedig Sárkányvégzet-csúcs. Az történt ugyanis, hogy mikor a surranók megtelepedtek itt, akkor mintegy kétszázan megmászták a hegyet, s egy ott tanyát ütött tűzgyík-családot "győztek" le, szerintük hatalmas küzdelemben. Ez azt jelentette, hogy ez a "néhány" surranó jó messziről agyonparittyázta a tűzgyíkokat, mielőtt azok feleszmélhettek volna. A hegy "nagyon magas", a surranók szerint legalább 5000 láb, valójában csak egy 600 láb körüli domb, csúcsán sziklaormok vannak, ezért hívják hegynek. Szvébfölde egyébként gyönyörű vidék, patakokkal, ligetekkel, dombokkal és tágas rétekkel tagolt környék. Van tengerpartja is, de a surranókban nincs túl sok kedv a tengerészethez, legalábbis akkor nem, ha azért meg kell dolgozni. A surranóknak csupán egyetlen hajójuk van, de az kissé más célokat szolgál. Két nagyobb említésre méltó település van Szvébföldén, Abroncsos és Bográcsos, ezenkívül a surranók sátrazni szoktak, ha nem jönnek haza túl sok időre. A két falu építészeti stílusát az jellemzi, hogy egy adott ház gazdájának mennyi kedve volt az építkezéshez és hogy éppen milyen stílus tetszett meg neki, mikor építkezett. Ebből fakad az, hogy egyik faluban sincs két egyforma ház. Még annyit jegyeznék meg, hogy mindkét falunak van nevezetessége. A Főszentély Abroncsosban van, a Nagy Hajó pedig Bográcsoson. Szvébföldének a surranó lakosságon kívül nincs állandó lakója, csak néhány eltévedt szerencsétlen átutazó. Ők általában hamar eldöntik, hogy bármilyen szép is ez a vidék, nem biztos, hogy érdemes itt tovább maradni, vagy botor módon letelepedni.