Erchamion az Erdők vándorának naplórészlete

2467 A színek havának 5. napja: A hatalmas őszi eső és vihar villámai közepette egy útkereszteződésben találkoztam négy alakkal. Bemutatkozásunk nem itt történt csak morogván és szótlanul elindultunk a hatodik úton a Fekete rigó fogadó felé... Megtaláltuk a fogadót és behúzódtunk Theule könnyei elől. Már mindenki elhelyezkedett és a surranó már majdnem énekelni kezdett, amikor bevágódott az ajtó és egy zokogó asszony lépett be majd elmesélte hogyan rabolta el leányát a gonosz erdei manó, Zakitek. Még aznap este elindultunk megkeresni a lányt. Morven a Bárd, Böszme Naftalin a surranó, a gnóm feltaláló, és Mork a Marmarikai troll valamint én Erchamion az elf erdők őre elindultunk a Susogó erdőbe... Farkasok támadtak reánk, akik Zakitek a manó barátai voltak. Később egyességre jutottunk és vendégül látott minket...

2467 A színek havának 6. napja: A Susogó erdőt elhagyva találkoztunk Irigo Ormussal az erdők vándorával, Sir Róbert Verghausttal a Lovaggal és Edward atyával a bor igaz barátjával. Összegzésül: Lord Guntar raboltatta el a kisleányt. Új társaink közül a Lovagnak akadt családi elszámolnivalója a gonosz Lor Guntarral.

2467 A színek havának 7. napja: A korsós kocsmában ültünk össze s hatalmas villámot küldött közénk Manwe a valák királya a szelek és villámok ura. Ebben a villámban érkezett közénk Zélió a varázsló. És ekkor elindultunk a vár elé...

2467 A színek havának 8. napja: Sikeresen megterveztük, hogy hogyan jutunk be a várba. A terv a következő vala: Mork a troll valamint még néhány társam egy tár szekér ponyvája alatt jut be, a Lovag és jómagam pedig nemesi származásunknak köszönhetjük a bejutást... Én és Sir Róbert akadálytalanul bejutottunk a várba, ám a kocsi majdnem lebukott:

őr: "-Hát ti mit hoztatok öreg ? Mi van a kocsin?"
öreg/surranó: "-Semmit sem csak a várba jöttünk! Majd a fiam megmondja."
fiú/ bárd: "-Fogalmam sincs."
őr: "-Hát nem az adót hoztátok?"
öreg: "-Hát nem, mi csak a várba akarunk bemenni, meg különben sem akarok én semmit a várba hozni, meg hoztunk adót is..."
őr: "-Hát fizessétek meg az adót meg a vámot is nekünk!"
öreg: "-Ott van hátul a jobb oldalon..."
őr: "-Hát megyek és leveszem..."
öreg: "-Hagyja csak majd a fiam leveszi..."
a kocsiból: "-Ott van a bakon te buta!"
őr: "-Kit szállít ott öreg?"
öreg: "-Várjá' mán itt van uram !"
őr: "-Mire várjak...!?"

a kocsiból eközben nagy csörömpölés hallatszik

öreg: "-Hej, azok az átkozott lószerszámok!"

Hát így esett, hogy majdnem lebuktunk... Már rég vége volt az áruk lepakolásának és majd minden lélek hazament amikor egy hordár megkérdezte hogy:

Hordár: "Hát maguk még mit keresnek itt ? Nem mennek mán haza?"
Öreg: "Hát mi midjá’ megyünk csak berakjuk az árut a szekérre."
Hordár: "Milyen árut , hé valaki..." Sajnos hordárunk elájult, véletlenül, így sikerült bejutnunk a kastély egy helyiségébe.

Itt csatlakozott hozzánk egy gyönyörű ifjú hölgy, csak a nevét tudtam meg, ő volt Xerfinész...

Esteledik. Sikerült kijutnunk a kriptából egy kis temetőbe csöppentünk. A falu tövéből a Surranó visszament Morwenért a bárdért, és részegen talált reá... Letáboroztunk Erdeinnel de a többiek tovább mentek félvén az esetleges üldözőinktől. Ja, szóval a vele való találkozás sem volt eseménytelen:

2467 Színek havának 9. napja: Reggel frissen keltem, Sikeresen beszereztem az ebédet és délkörül érkeztem meg a faluba. Nagyon megörült a lány anyja érkezésünknek és a szarvasból finom ebéd készült. Estére ünnepséget rendeztünk... A Lovag büntetőhadjárata miatt került 3 évre börtönbe...

2467 Színek havának 10. napja: Reggel a fogadós egy csomó étellel s itallal várt minket, no meg egy zacskó arannyal. Biztosított bennünket a barátságáról és vendégszeretetéről, megpróbáltuk fölajánlani a pénzt a fogadós számára de ő nem fogadta el s a surranó elcsaklizta azt! Majd három ember jött a fogadóba és a segítségünket kérték, mert föl akartak akasztani három ártatlan embert. Összeültünk megbeszélni a helyzetet és elhatároztuk, hogy kiszabadítjuk őket! Leültünk kidolgozni a tervet...

2467 Színek havának 11.napja: Már fél napja úton vagyunk, a terv szerint Morwen és barátai zűrzavart keltenek, majd a többiek és én a zűrzavar kellős közepén megmentjük a három embert... Este felmentünk a városka fogadójába a Surranóval, és vettünk egy szekeret és némi bort. Majd ezt fel akartam vinni a várba, hogy leitassuk az őröket de a lovak megindultak és nem bírtam megállítani őket. A szekér elrobogott egy szakasznyi városőr előtt majd én is elfutottam előttük... Elkaptak és bevittek a várbörtönbe.

2467 Színek havának 12.napja: Másnap reggel az akasztófa alól mentettek meg minket (Gotic Haesni a vándorló törp és én az elf erdők őre) csak arra emlékszem hogy a surranó matat a bilincseimnél és leszedte a lábamról... A következő pillanatban egy zsákmányolt bottal rásóztam egy katona hátára de ő csak kergette tovább Morkot a trollt. Egy nagy fehér ház felé futottunk és Mork bement a házba ám itt ellenfelére akadt, és ekkor Lessa erejével begyógyítottam sebeit s bánatát... Majd a ház átkutatása után megtaláltuk a földesurat és a várába hurcoltuk amit eddigre elfoglalta a tömeg, és Sir Róbert Verghaust becsületes küzdelemben legyőzte, ő lehetett volna a terület új ura, de lemondott a megtiszteltetésről!

2467 Színek havának 25.napja: Két heti pihenő után elindultunk az Exenteri éves búcsúba. Az egyik éjszaka a tábortüzünk mellé telepedett Mordlok a kobold...

2467 Színek havának 27.napja: Egy domb tetejéről megláttuk Exentert. Hatalmas város volt Egy dombon terült el és termékeny völgy vette körül. Beértünk Exenterbe és egy csapat surranó mellénk csapódott, és darabokra szedtek minket... A város főterén két fogadót találtunk egy feketét és egy fehéret sajnos mindkettőben annyi ember volt hogy egy szeget sem lehetett volna leejteni. De a troll barátunk befurakodott a sor elejére...

valaki: "-Nem kéne..."

Mork "-Valami gond van?" ... Eddigre már senki sem vállalta magára az előbbi mondatot Elhatároztuk, hogy a városon kívüli mezőn éjszakázunk. Másnap reggel kürtszóra ébredtünk és egy hirdetményre...

"Exenter hercege próbatételt ír ki: Mely szerint: minden olyan bátorlelkű jelentkezését várjuk aki képesnek érzi magát és csapatát arra, hogy élve kijusson a Vérbarlangokból. Az nyer aki minél több szimbólumot kihozza és átverekszi magát minden akadályon. Szabályok: Aki bemegy csak a másik végén jöhet ki, a végeredmény a szimbólumok száma alapján lesz eldöntve. 5 vagy kevesebb fős csapatokban lehet nevezni a hercegi sátorban "

III. Díj Varázslatos gyűrű a szervience tündérbirodalmakból

II. Díj A tűznek pálcája vagy varázsfegyver

I. Díj ......................

Ígyhát két 5 fős csapatot alakítottunk ki:

I. csop.

Mork, a marmarikai Troll

Böszme Naftalin, a surranó

Zélió, a varázsló és famulusa a kobold

Gothick, a Vándorló törp

És jómagam az erdők őre neveztünk be

Elindultunk a hercegi sátorba...

Őr "-Hát te meg mit akarsz itt?" - bökdösi meg a csöppnyi koboldot

Csapat: "-Ő a vezetőnk!"
Őr: "-Mit akarnak itt?"
Kobold: "-Mit is akarunk...?"
Csapat: "-Nevezni te buta!"
Kobold: "-Ja tényleg - NEVEZNI AKARUNK!"

Hát röviden ennyire volt a kobold csapatvezetői pályafutásának rövid ideje. Hivatalnok - A nevezési díj 3 arany/fő. A herceg 2 év alatt építette a Vérbarlangokat ilyen rendezvényekre. Az nyer aki kijut. A bejáratnál hatalmas tömeg éljenezve fogadott, a kapura ez vala írva:

" ki itt belépsz hagyj fel minden reménnyel... "